A LIFE TV szeptemberben indult új főzőműsorában láthatjuk újra a képernyőn Sass Danit. A Recept&Rejtvény magazinnak elárulta, nagyon régóta várta, hogy újra megtalálja egy gasztronómiai feladat, így rendkívül örült a felkérésnek. A Vacsorakirály merőben más, mint az eddigi főzőműsorok. Dani a műsorvezetői szerepet tölti be, mint mondja, nem csak az a dolga, hogy végigkóstolja a sztárversenyzők menüsorát, hanem hogy összetartsa a csapatot. Sőt minden vacsoravendégnek szemtől szembe kell elmondania a véleményét a házigazdának, ami időnként sértődéseket, esetleg konfliktusokat szülhet.

– Hogy talált rád az új feladat?

– Amikor a Vacsorakirály szerkesztői azon gondolkodtak, ki lehetne a műsorvezető – értesüléseim szerint – viszonylag hamar eljutottak hozzám. Kevés olyan ember van ma Magyarországon, aki úgy lett gasztronómiai műsor házigazdája, hogy van ebben a témában előélete. Az Ide süss! öt évadában is láthattak a nézők, szintén műsorvezetői szerepben, ezt megelőzően pedig versenyeztem egy másik csatorna főzőműsorában. Nagyon megörültem a felkérésnek, hiszen hasonló a korábban már látott formátumokhoz, viszont kiegészítették egy műsorvezetővel, akinek nagyon fontos feladatai vannak. A forgatások alkalmával, amint megérkezem a helyszínre, a baráti beszélgetéseknek, sztorizgatásoknak szinte azonnal vége, és elkezdődik egy úgynevezett pontozási ceremónia, ahol a vendégek értékeli a házigazda vacsoráját. Őszintén mindenki elmondja a véleményét a fogásokról, mindezt persze szemtől szembe teszik. Ez érdekes helyzeteket szül, mert a vacsorát gyakorlatilag nevetve, vidáman fogyasztják el, ezért furcsa a vendéglátónak az értékelésnél, ha mégis azt mondják, nem ízlett, nem tetszett az étel.

– Egy mindenki előtt kimondott negatív kritika miatt szoktál feszültséget érezni a „versenyzőkben”?

– Ezt a helyzetet műsorvezetőként nagyon érdekes látni. Erre sosem lehet felkészülni, mert engem is meglep, amit kimondanak egymásnak a szereplők. Nem lehet könnyű a vendégekkel szemben ülnie a házigazdának, mintegy ítéletre várva, és végig kell hallgatnia azt, amin ő 5-6 órán át dolgozott, beleadta szívét-lelkét, mégsem értékelik jól, sőt még azt is a szemébe mondják, nem volt jó az étel. A vendéglátó arcán gyakran lehet látni a csalódottságot, hogy nem esnek jól a mondatok. Persze van, aki kevésbé veszi ezt komolyan, és nem különösebben érinti meg a kritika, még ha az negatív is. Mindenki másképp reagál, van, aki elneveti, vagy úgy tesz, mintha nem érdekelné. Persze aki versenyzőtípus, a Vacsorakirályt is meg akarja nyerni. Nekem az a feladatom, hogy egyben tartsam a csapatot.

– Túl vagy néhány forgatási héten, hogy érzed magad a műsor házigazdájaként?

– Nagyon élvezem, hogy minden este más ember lát vendégül. Ez egy rendkívül különleges utazás, hiszen tizennégy héten át forognak a kamerák, és hetven híresség lát vendégül. Ezáltal beleleshetek a résztvevők konyhájába, a gasztronómiai ízlésébe, és teszem ezt úgy, hogy közben műsort vezetek, ami nagyon szeretek. Mintha a Vacsorakirály nekem lenne kitalálva. Tudni kell alkalmazkodni, hiszen minden alkalommal mással kell megértetnem magam, akiket szóra és őszintéségre kell bírnom. Olyan emberekről van szó, akiket ismernek, követnek, és akik igyekeznek odafigyelni a jó hírnevükre. Változó, hogy kihez hogyan kell szólni, mindezek ellenére érzem azt, ez egy olyan típusú műsor, ahol a gasztronómia és a műsorvezető szépen találkozik egymással.

– Ismerve az előéletedet, volt már olyan versenyző, aki esetleg hozzád fordult tanácsért?

– Erre azért nincs lehetőség, mert a műsor struktúrája úgy van felépítve, én csak abban a pillanatban érkezem meg, amikor a vacsorát befejezik, pontosan azért, hogy semmilyen befolyásoló tényező ne legyen. Én is megkóstolom minden alkalommal a menüt. Ennek az egyik oka, hogy legyen rálátásom az ételekre, és meg tudjam akár erősíteni az értékelés alatta a pozitív vagy a negatív kritikát. A másik ok, ami talán sokkal fontosabb, ha a pénteki, zárónapon egyenlő az állás, akkor én döntöm el, ki lesz a Vacsorakirály, természetesen az elmúlt napok kóstolásai alapján. Ráadásul volt is már erre példa, Ambrus Attila és Ostváth Zsolt közül kellett kihirdetnem a győztest. Időnként úgy érzem, hogy a vendégek nem akarnak döntést hozni, és picit rám hárítják ezt a feladatot.

– Gondolom, a forgatások sok időt elvesznek, át kellett szervezned emiatt az életedet?

– Nem különösebben. Júliustól egészen október középig forognak a kamerák, így minden hétköznapi estémet másnál töltöm, és nem otthon, a barátnőmmel. (nevet) Mindamellett, hogy nagyon kedves feladat számomra, rendkívül fárasztó tud lenni. Napközben továbbra is egy reklámügynökségnél dolgozom, reggeltől kora estig egy irodában tartózkodom, utána nem haza indulok, hanem időnként vidékre, vagy a főváros különböző pontjaira. Egyet kijelenthetek, az elmúlt két hónapban nem vacsoráztam otthon. Persze ezt legkevésbé sem bánom, mert minden percét nagyon élveztem. Ha idősebb koromban majd visszagondolok erre az időszakra, akkor nagyon jó érzésekkel fog eltölteni. Rendkívül izgalmas számomra ez az időszak, hiszen számos hírességgel és emberrel kerülök kapcsolatba. És még azt is figyelemmel kísérhetem, hogyan működik a konyhában.

– A korábbi főzőműsorok formátumaihoz képest egy bizonyos pontig a Vacsorakirály is nagyon hasonló, mégis merőben más.

– Évek teltek el, azóta kicserélődtek a hírességek is, rengeteg új arc van, és sokan kíváncsiak ezekre a sztárokra, akiket eddig a tévében, koncerteken, színházban láttak. Azt azonban nem tudják, hogyan működnek a saját környezetükben és a konyhájukban. Nagyon jó, hogy a műsor beengedi a nézőket ezekbe a helyzetekbe. A vendégek érkezése után egy kicsit a reality irányába mozdul el a műsor, ahol őszintének kell lenni, egymással szembe kell állni a véleménnyel, nem lehet kibújni alóla. Itt jön ki, hogy ki milyen, vannak taktikusabbak, akadnak olyanok, akik talán elfogultságból felpontozza a vendéglátót. Talán több műsortípust is egymásba foglal a Vacsorakirály, ettől olyan jó, szórakoztató kedves műsor mindamellett, hogy feszültségek is jócskán akadnak. Nagyon sokat dolgozunk azért, hogy a néző is így lássa.

– A sok elfoglaltságod mellett tudsz most időt szakítani a saját gasztronómiai „kísérletezéseidre”?

– Nagyon vártam már, hogy újra legyen televíziós feladatom. Az Ide süss! forgatása óta eltelt két év, sajnálatos módon az idei évben nem került sor egy újabb évadra, nekem pedig hiányzott volna a tévés elfoglaltság. Most minden kicsit hátrébb szorult, de továbbra is nyitott vagyok az új ízekre, gondolatokra, ezért sokat járok étterembe, és otthon, a saját konyhában is kísérletezgetek. A gasztronómiai iránti szenvedélyem nem változott, és soha nem is fog elmúlni.