Tarján Zsófia, a Honeybeast énekesnője három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy változtat az életmódján. Azóta óriási átalakuláson ment keresztül, ma már a mozgás is szerves része az életének. „Új” életének következtében sokkal energikusabb, amely a színpadon is tapasztalható tőle. Az énekesnő a Recept&Rejtvény magazinnak mesélt átalakulásának részleteiről, arról, hogy milyen változásokat kellett meghoznia egészsége érdekében.
Életmódot váltottál az elmúlt időszakban, az étkezésedben milyen változásokat hoztál?
– A legfontosabb, hogy el kell hagyni bizonyos összetevőket. Ilyen a cukor, és ezalatt a gyümölcscukrot is értem, ami nekem talán a legnehezebb volt, hiszen imádom a gyümölcsöket. Hiszem, hogy a felesleg, ami rám rakódott, ettől jött fel. Ha valaki végképp nem tud lemondani róla, én azt javasolnám, hogy kizárólag csak a reggeli órákban fogyassza. De a burgonyáról is lemondtam, ami szintén borzasztó nehéz volt, hiszen azt is szeretem. Mivel nem lehet mindenről teljes egészében lemondani, a szervezetnek is szüksége van rá, a krumplinál is az az alapszabály, csak reggel és nagyon keveset fogyasszunk. Ilyenkor viszont a kedvem szerint készítem, ha épp rakott krumplit kívánok, akkor nem vonom meg magamtól. Persze nem lehet a hét minden napján tiltott ételeket enni, időnként, heti egyszer szerintem belefér. A rizst is elhagytam, pedig a kedvenc köretem volt korábban. Sajnos rengeteg szénhidrátot tartalmaz. A fehérjetartalmú ételeket viszont megnöveltem, a tejtermékeket pedig szintén – a vajon és a tejszínen kívül – tiltólistára raktam az étkezésemben. Húsokat sokat fogyasztok, különösképpen a halakat, nagy kedvencem az ebből készült ételek. Próbálok mindig jó minőségű húst vásárolni, amikről tudom, hogy jó helyről érkezik. Nem mindegy, hol nevelkedett az az állat, mert ez is hozzájárul az ízéhez. Az étkezésem fő része még a zöldség.
Kértél külső segítséget, iránymutatást, hogyan étkezz helyesen?
– Igen. Két külön vonalon kaptam segítséget. Az egyik a mozgás, a másik pedig a diétázás, a táplálkozás. Korábban a kelleténél többet ettem, és pont olyan ételeket, amik nem voltak jók számomra. Aki fizikai munkát végez, annak kell az energiadúsabb étel, de aki nem, annak nem szabad megennie fél kiló kenyeret szalonnával.
Mikor hoztad meg a döntést, hogy változtatni akarsz?
– Régebben, de én a lassú víz, partot most típusú ember vagyok, főleg ha az egészségemről van szó. Nem szeretek stresszel belevágni semmibe, mint a drasztikus fogyókúrába sem. Három éve dolgozom ezen folyamatosan, és egész életemben fogok. Tudomásul kell venni, ha valaki hízásra hajlamos, akkor a „küzdelem” egy életre szól. Nincs semmilyen csodaszer, ami ezt megoldaná helyettünk.
Három év nem kevés idő, feltételezem, hogy ma már rutinszerűen étkezel, mit szabad, mit nem.
– Igen, de könnyű egy percről a másikra elgyengülni, ha meglát valamilyen finomságot az ember. Szerencsére nálam ezek az esetek is csak tényleg egy pillanatig tartanak. Ezt semmilyen rutin nem tudja megszüntetni, ehhez erőre is szükség van. (nevet)
Nem csak magabiztosabb lettél, hanem energetikusabb is vagy egy-egy fellépés alkalmával.
– Össze nem lehet hasonlítani a korábbi évekkel. Sokáig szenvedtem sarokfájdalmakkal, ami feltételezhető, hogy a túlsúly miatt alakult ki. Oda kellett figyelnem, hogy a cipőimben olyan sarokalátéteket használjak, ami megemelte, hogy ne terhelődjön. Nem tudtam normális sportcipőt húzni a lábamra. Másfél évig tartott ebből az állapotból felépülnöm, még a fogyás mellett is, borzasztó időszak volt. De mára már elmúlt. Emellett ami még nagyon megterhelő volt számomra, nem tudtam jól aludni. Ezek pedig jelentősen megnehezítették a mindennapokat.
Egy előadónak szüksége van a színpadi munka miatt az erőnlétre. Gondolom ez is sokat változott.
– Hogyne! A fellépések előtt nem szoktam enni, hiszen az étel csak elnyomja az embert, elveszi az energiát. Rengeteget kell mozogni, és mindenkitől azt hallom vissza, hogy iszonyatos energiával állok fel. Én ezt kívülről nem látom, de feltételezem, hogy így van. Erre állandóan rácsodálkozom, mert mindig többet akarok adni. Ezt pedig nem lehetne edzés, odafigyelés nélkül úgy csinálni, hogy előtte habzsolok.
Láthattunk már az RTL Klub népszerű gasztro reality-jében, A Konyhafőnökben főzni, jól megállod a helyed a konyhában is.
– Szeretek főzni. Azt szokták mondani, hogy a panna cottám kiváló. (nevet) És ami nagyon fontos, ezt is lehet az én étkezési szokásaimhoz igazítva készíteni. A tejszínből csak kevesebbet, értelemszerűen kizárólag a cukor helyett édesítőszert használjunk. Ehhez már csak az agaragar kell, és kész. Sőt! Kókusztejjel is lehet csinálni, úgy is nagyon finom. Sajnos a főzés a hétvégi fellépések miatt főképp a hétköznapokra esik, és persze minden más is.
Mi az, amiről a legnehezebb volt lemondanod?
– Talán a csoki, hiszen azt majdnem mindenki szereti.
Azt szokták mondani, ahhoz, hogy hosszú távon tudjon változtatni az ember, időnként szinte muszáj picit „bűnözni”. Ez nálad is így van?
– Természetesen. De ha el is csábulok egy gombóc fagyira vagy egy csokira, akkor próbálok a tudatában lenni annak, hogy ez csak egy pillanatnyi kitérő volt.
Amikor már látványos volt az átalakulásod, a rajongóid fordultak hozzád tanácsokért?
– Rengeteg levelet kaptam, és mindenkinek megpróbáltam elmondani, hogy nálam mi hozta meg a változást. Senkit nem akartam megnyugtatni azzal, hogy ez egyik napról a másikra megy. Pont ellenkezőleg, nagyon nehéz munka.
Szeptember 21-én a Budapest Parkban léptek fel együtteseddel, a Honeybeast-el, ezen kívül milyen terveitek vannak az év hátralévő részében?
– Tavaly jelent meg az Élet A Marson című nagylemezünk, a dalok pedig azóta is folyamatosan íródnak. Egyelőre nem tudom pontosan elárulni a következő album megjelenésének időpontját, de dolgozunk, nincs megállás. Szeretünk úgy haladni, hogy minden lépést megfontolunk.
Hamar elszaladt ez a nyár is, a sok-sok fellépésetek mellett jutott a pihenésre is időd?
– Majd januárban és februárban kerül erre sor. (nevet) Évek óta nem voltam nyaralni, de még wellnessezni sem. Ennek az idén szeretnék véget vetni, és terveim között szerepel a pihenés, szeretnék valahol „csak” ücsörögni. Először úgy tervezem, hogy belföldön nézek erre megfelelő helyet, aztán majd szép lassan, mint a csiga, ahogy kibújik a házából, lehet, hogy a következő években külföldre is sor fog kerülni. Valahogy muszáj kipihenni a fáradalmakat, hiszen rengeteget dolgozom. Énektanárhoz járok rendszeresen, próbálunk, írjuk a dalokat, készülünk a fellépésekre.
Ha ilyen kevés időd jut a pihenésre, év közben mitől töltődsz föl?
– A közönségtől, és nyilván a sport is hozzátesz. A mozgás az életem része lett, és talán a tudat tölt fel, hogy újra megcsináltam.
