Kandász Andrea bomba formában van. A műsorvezető húsz kilótól szabadult meg néhány hónap alatt, mint mondja, húsz évesen mutatott annyit alatta a mérleg, mint most. Kandi a Recept&Rejtvény magazinnak elárulta, így karácsony közeledtével sem fél a hízástól, mert a mértékletesség picit sem okoz gondot számára, amióta rátalált a súlycsökkentő, és az étvágyát is kordában tartó gyógynövényeire. A főzés egyet jelent számára a szabadsággal, szíve-lelke benne van az ételeiben. Bejárta a világot, rengeteg szakácskönyvet gyűjtött össze, mégis van egy, ami a legfontosabb számára, dédikéje, több mint nyolcvan éves, saját kezűleg írt receptgyűjteménye.

A tavaszi karantén alatt Kandász Andreára észrevétlenül szaladtak fel a plusz kilók, a műsorvezető a nyár elején döbbenten vette tudomásul, hogy 86 kilót mutat alatta a mérleg. Végül Keleti Andi súlycsökkentő gyógynövényeit kezdte el szedni, mostanra pedig bombaformába került.

„Balin ért utol minket a koronavírus, alig tudtunk hazajönni, és azonnal hatósági karanténba vonultunk, majd hónapokig magunkra zártuk a lakást. Otthonról dolgoztam, és azt vettem észre, hogy a munkaállomásom először szépen beköltözött a konyhába, aztán pedig olyan közel kerültem a hűtőhöz, hogy csak ki kellett nyújtani a karom, hogy elérjem a finomságokat. Nagyon sokat főztem, sok édességet is, mákos gubát, egy kis ezt, egy kis azt, amit korábban nem igazán szerettem, de bele-belekóstoltam, és igazából rájöttem, hogy finomak” – kezdte a történetet Kandi. – Mikor jött a nyár, elhívtak egy eseményre, ahová végre csinosan felöltözhettem volna, de kiderült, hogy nem úgy nézek ki, ahogy a karantén előtt. Ráálltam a férjem ezeréves mérlegére, ami rosszul mért, így tíz kilóval kevesebbet mutatott, mint a valós súlyom. Lelkem mélyén éreztem, hogy valami nincs rendben és elmentem egy áruházba, hogy végre vegyek egy nem csalós, normális mérleget. Rá is álltam a kiállított darabokra, és mindegyik 86 kilót mutatott. Először kiborultam, aztán dühös lettem, majd eldöntöttem, hogy most azonnal változtatnom kell! Vége lett a tavaszi rémálomnak és eljutottam Keleti Andihoz, hogy megtanít nekem egy táncot, amit régóta szerettem volna. Láttam, hogy baromi jól néz ki. Kaptam egy havi adagot a kapszulájából, ahogy az elfogyott, már láttam magamon az első eredményeket, végül 4 hónap alatt 19 kilót adtam le. Imádom a természetes anyagokat, szóval minden tetszett, ami benne van: például egy palesztin szuperrost, ami nem csak a teltségérzetről gondoskodik, de ki is pucolja a beleket, egy az izomvesztés nélküli fogyást segítő grönlandi moszat, és egy Kaukázusi fűféle, ami az emésztést stimulálja és hatására rövidebb ideig marad a tápcsatornában az étel. Van köztük olyan is, amit modern kutatások is az egyik leghatékonyabb súlycsökkentő alapanyagnak tartanak” – magyarázta Kandi, aki mindenkit arra biztat, hogy bátran vegye fel a harcot a plusz kilókkal szemben.

„Sokkal több zöldséget és fehérjét eszem”

„Amikor szembesültem vele, hogy ennyire elengedtem magam, megkérdeztem a férjem, hogy „te engem még így is szeretsz”? Persze azt válaszolta, hogy mindenhogy szeret, és azt mondta, hogy nem is látszik rajtam a fölösleg, de persze tudtam, hogy a válaszának egyik fele nem igaz, és nagyon is látszottak azok a hurkák. Az utamon az is sokat segített, hogy fogtam egy fényképet magamról, ami az Ázsia expressz után készült, ahol a fizikai és lelki megpróbáltatások a testemen is nyomot hagytak, így nem csoda, hogy nem volt akkor rajtam túlsúly. Na, ezt a fotót minden nap elalvás előtt megnéztem, és ez adott erőt. Nem irreális vágyaim voltak, nem akartam úgy kinézni, mint a kamaszok, ennek ellenére mégis annyi kilót nyomok most, mint húszévesen. Elkezdtem keresni, hogy mit rontottam el, min kell változtatnom, és például sokkal több zöldséget és fehérjét eszem, de akkor sincs lelkiismeret-furdalásom, ha elmegyünk egy étterembe és megeszem egy tál szarvaspörköltet. Azt mondják sokan, hogy 40 felett már nem úgy mennek le a kilók, ám ez nem igaz, ne a korral ne takarózzunk. Jut eszembe, és volt még egy titkos fegyverem: van „tesztnadrágom” és „tesztszoknyám”, amik először nagyon kicsik voltak. Heti kétszer felvettem, és minden alkalommal közelebb került a gomb és a lyuk. Amikor először sikerült begombolni, az számomra felért egy külföldi utazás okozta örömmel” – tette hozzá Kandász Andi, aki azt is elárulta, hogy mióta lefogyott, sokkal energikusabbá vált,jobban érzi magát a bőrében, ezért a karácsonyi finomságok sem tudják elterelni az útjáról.

„Semmiképpen nem fogom újra elengedni magam. De az az igazság, hogy nem is esne már jól. Lassan eszem, és a korábbihoz képest most a fele mennyiségű ételtől jól lakom, így naponta hatszor étkezem. Nem jelent szenvedést az, hogy figyelek az étkezésre. Korábban imádtam a sós kiflit, ma már rosszul vagyok tőle, pedig nem vagyok lisztérzékeny. Sokkal tisztább a fejem, amióta nem eszem tele magam. Karácsonykor elosztjuk a tennivalókat a családban, a lányom születése óta mindig nálunk tartjuk. Én készítem a főételt, a sógornőm az édességet, anyukám a kaszinótojást csinálja meg. Minden évben közösségi élmény, hogy együtt, a kertben, december 23-án elkészítjük a halászlevet. Lazacot, pulykát is szoktunk sütni a családi receptek alapján. Biztos, hogy mindent meg fogok kóstolni, de nem éheztetem magam előre, mert jön a karácsony. Teljesen másban élem ki a boldogságomat, ilyen például a főzés is. A koronavírus miatt egyelőre nem tudom, hogyan alakulnak majd a találkozások, mert nálunk is a szülők, a nagyszülők a veszélyeztetett korban vannak. Még bizonytalan vagyok, ettől függetlenül úgy készülünk, hogy együtt leszünk az ünnepekkor” – mesélte Kandi, majd azt is elárulta, kitől sajátította el főzőtudományát.

„Déditől tanultam rétest húzni”

„Anyukám, nagymamám és a dédmamám rendkívül jók a konyhában. Ők minden nap főztek, amikor megszületett a lányom, én is átvettem ezt a szokásukat. A gyerekem egyébként is csak a friss ételt eszi meg, és ezen a pályán szeretne majd érvényesülni. Ha nem tanultam volna meg tőlük főzni, hiányoztak volna az ízek, amiket megszoktam. Déditől tanultam például rétest húzni. De az tény, amíg otthon laktam, anyukám gondoskodásának köszönhetően nem gyakran főztem. Amikor elkerültem az egyetemre, akkor vetettem magam jobban bele a csoporttársaim legnagyobb örömére. A munkám kapcsán sokat járok külföldön, és ha a világban vagy itthon egy jó étellel találkozom, általában az az első, hogy elkérem a receptjét. Épp ezért a főzés nekem utazás is, mert akkor előjönnek az emlékek, sőt egyet jelent nekem a szabadsággal. A hangulatom, a gondoskodásom is benne van egy ételben. Bölcsész vagyok, több ezer darabból áll a könyvtáram, de a jó része a világból összeszedett receptgyűjtemények. Mégis a legfontosabb számomra, a tavaly augusztusban elhunyt dédi receptgyűjteménye, amit 1938-tól vezetett. Leginkább erre vágytam az örökségéből” – mesélte Andrea, aki idén megmérettette magát a MasterChef VIP-ben, ugyan nem nyerte meg, de nem távozott üres kézzel.

„Rengeteget tanultam. Azt a modern technikát, ami az utóbbi tíz évben jött be, és nem a gépekre gondolok, hanem a főzési eljárásokra, előtte nem ismertem. Elsajátítottam, hogy a színek mennyire fontosak, illetve az, hogy több textúra kerüljön a tányérra. Nagyon jó csapat állt össze, fantasztikus séfekkel. Itt, a megmérettetésen derült ki, hogy igazán kreatív vagyok a konyhában. Megtanultam gazdálkodni az idővel, valamint rendet tartani. Korábban a konyhám főzés közben olyan volt, mint egy csatatér robbantás után, most már folyamatosan mosogatok. A versenyzőtársaim többségével már korábbról jól ismertük egymást, így egyáltalán nem háborúként, hanem egy tanulságos, jókedvű buliként éltem meg. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, nagyszerű barátságok szövődtek, mert a főzés az egyik legerősebb közösségteremtő erő.”