Először Benedek Elek mesekönyvében találkoztunk a csörögefánkkal, amikor a mesebeli lakodalom éléskamrájába éhesen belopódzó farkas és komája, a róka, csörögefánkot keresnek. Sokáig azt hittük tényleg csörög. Ami végül is igaz, hiszen neve is innen ered, az édes, ropogós tésztából forró zsiradékban, olajban kisütött fánk szinte csörög a pakolás közben. A karamell készítését viszont könnyen, igen könnyen el lehet rontani. Ha odaégeti az ember a cukrot, éktelen szaga lesz és egy nagy fekete tömbbé áll össze. Amikor készítjük, a cukor nem fog teljesen feloldódni, amolyan fehér massza lesz belőle. Lassú tűzön kell aranyszínűre karamellizálnunk. A karamellt főzés közben ne keverjük, mert a cukor a keveréstől könnyebben kristályosodik, és ez egy ponton túl már nem visszafordítható. Vida József és Segal Viktor receptje, a Sercegés és erdőzúgás erdei gasztrokalandkönyv alapján.

Hozzávalók:

25 dkg búza finomliszt

5 dkg szobahőmérsékletű vaj

1,5 dl zsíros tejföl

½ tasak sütőpor

3 tojássárgája

1 csipet só

étolaj a sütéshez

porcukor a díszítéshez

A sóskaramella-öntethez:

13 dkg cukor

5 dkg sós vaj vagy sótlan vaj és két csipet só

1,5 dl tejszín

Elkészítés:

A sós karamellához a cukrot alacsony lángon, lassan, kevergetés nélkül karamellizáljuk. Közben egy kis edényben felmelegítjük a tejszínt. Amikor a karamella világos borostyánszínű, hozzáadjuk a vajat, és beleolvasztjuk. Hozzáadjuk a meleg tejszínt és a sót, majd állandó keverés mellett 2-3 percig főzzük.

A csörögefánkhoz elkeverjük a lisztet a vajjal, majd hozzátesszük a tejfölt és a többi hozzávalót. Megdagasztjuk és letakarva 15 percet pihentetjük.

A tésztát lisztezett vágódeszkán 2-3 mm vastagságúra kinyújtjuk, formázzuk és bő forró olajban néhány perc alatt kisütjük. A kész fánkokra szórjunk porcukrot és csorgassuk rá a sós karamellát.