Bulvár
Lovassport
Veterán autók
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Hírek
Eladó cégek
Utazások
Podcast
Bulvár
Lovassport
Veterán autók
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Hírek
Eladó cégek
Utazások
Podcast

Szabó Győző: Saját receptekkel vendéglátózni nagyobb feladat

Szabó Győző négy évvel ezelőtt nyitotta meg Steamboo névre keresztelt éttermét. A színész bejárta a világot, utazási során rengeteg gasztro élmény és tapasztalat érte. Két évvel ezelőtt pedig A Konyhafőnök című műsorban is megmutatta főzőtudományát, ahol egészen a döntőig jutott. A Hold utcai piacon lévő éttermében találkoztunk, ahol mesélt a gasztronómiához való kötődéséről.

Aki éttermet nyit, egészen biztos, hogy szeret főzni. 2015-ben nyitotta meg a Steamboo-t, de mégis hogy jött az ötlet?

– Imádok főzni, mint ahogy szeretek vendégeket látni is, minden pillanatát élvezem, ami ezzel jár. Anyukámtól sok mindent tanultam, ha csak panírozni kellett segítenem, szívesebben maradtam otthon, minthogy elmenjek a srácokkal játszani. Ha paradicsomfőzés volt, akkor is segítettem, de ha az asszonyokkal csigatésztát kellett gyártanunk, nem volt kérdés számomra, hogy velük együtt én is beszálltam a készítésébe. Közben hallgattam a történeteiket, és a speciális, erre készített, döntött, rovátkázott platnin egyenként csináltam az apró kis tésztákat. Édesapám cukrász, gyakran készített süteményeket, és ez nagyon megfogott. Kissrácként már Kudlik Júlia műsorát néztem, a Főzőcske, de okosant. Imádom az olasz virtust, a világkonyhát. A földet többször körbeutaztam Kínától Dél-Amerikáig, Afrikában sem egyszer jártam, és az útjaim során rengeteg gasztro behatás ért. Hasonló a színházzal, csak ott is megtapsolják az embert, itt pedig megdicsérik a főztjét.

A nemzetközi konyhákat ezek szerint jól ismeri…

– Úgy az olaszban, mint a magyar konyhában is jó vagyok. A tésztaételekhez magam gyúrom a tésztát. A rizzsel is jól bánok, ha valamit nem tudok, akkor improvizálok. Barátoktól, séfektől tanulok, de olyan is előfordul, hogy egyszer csak rájövök magamtól, hogyan kell csinálni. Így találkoztam távol-keleti ételekkel, ezért is van az éttermemben például miso leves, aminek az arányaiban rejlik a titka titok. És nem utolsósorban fontosak az alapanyagok és a minőség, sosem veszem meg az alsó polcon lévő árukat. Hiszem, hogy szinte semmilyen fűszer nem szükséges ahhoz, hogy jót főzzünk. Sehol nem esznek az emberek olyan miso levest, mint nálam. Aki itt eszik először, ő már soha sehol nem fogja kapni ugyanazt a minőséget. Minden a hozzávalókban és az arányokban rejlik. A japán konyhában mindent megmosnak, és előkészítenek. Itt kanyarodnék vissza Kudlik Juli műsorára, mert ők is minden alapanyagot előre kikészítettek a főzéshez. Én addig otthon nem kezdek neki az ételnek, amíg nincs minden fölvágva. Nem menet közben készítem, ebből kifolyólag tisztán és könnyedén tudok dolgozni, mert mindent azonnal el is mosok, nincs konyhai maradék, kosz a konyhában. Nagyon hosszú az előkészület, de ha ez megvan, akkor pillanatok alatt az asztalon az étel.

Miért kapta az étterme a Steamboo nevet és miért pont a Hold utcai piacot választotta helyszínéül?

– A gőz és a bambusznak az összecsatolása, egyfajta szómozaik, szókép. Az, hogy miért épp a Hold utcában nyitottam meg, az teljes mértékben a véletlennek köszönhető, vagy pedig egész egyszerűen ennek így kellett lennie. Amikor először jártam itt, megtetszett a hangulata.

Az ételeket Ön főzi?

– A kezdetekben igen. Előadás után minden nap bejöttem az étterembe, előkészítettem a következő napi ételeket. Igyekszem mindig különbözőket kitalálni. A rizst bármivel be lehet keverni, vagy összedolgozni. Rizsszendvicseket készítünk, ami annyit jelent, két réteg rizs közé teszünk lazacot, avokádót, kolbászt, épp ami van, vagy amilyent szeretnénk csinálni, és ez 6 perc alatt a gőzben elkészül. Ez az alapkoncepció lényege. Magyarországra érvényes az a tézis, hogy az emberek többsége, ha elérkezik egy útkereszteződéshez, ahol van egy tábla, és az egyik irányba a rántott hús felé mutat, a másik pedig az újdonságok felé, akkor tízből kilencen a panírozott hús felé mennek. Vívom a saját harcomat, és remélem, egyszer majd győzni fogok.

Volt szerencsém megkóstolni a kőrözött krémlevest. Elképesztően finom, mint ahogy a kovászos uborka levese is. Saját találmány?

– Igen. Gyakran ugranak be ötletek a fejembe, ilyen volt ez is, miért ne lehetne kőrözöttből levest készíteni. A receptet nem árulom el, csak annyit, hogy a levesbetét, kápiás túró. (nevet)

Az RTL Klub népszerű műsorában, A Konyhafőnökben egészen a döntőig jutott. Kihívás volt ön számára a verseny?

– Életem talán egyik legnagyobb kihívása és egyben bulija volt a showbizniszben. Egy nagyon kedves barátom, Varjú Viktor segített a felkészülésben. Korábban a blansírozást, karamellizálást, és különböző konyhai eljárásokat nem igen tudtam. Ő tanított meg mindenre. Amikor egy óra van arra, hogy az ember kitaláljon egy ételt, és még el is készítse, nem könnyű. A műsor teljesen megváltoztatta a szemléletemet a főzésről. Egy nagyon fontos pont volt az életembe! Addig valahogy csináltam, amit csináltam, azóta pedig teljesen másképp állok hozzá.

Nehéz volt, és stresszt okozott, hogy időre kellett főzni?

– Persze. Nekem a főzés egyenlő a jógával. Amikor találkozott a két pólus, és stresszesen egy óra alatt meg kellett csinálni egy ételt, sikerült egy középpontot megtalálni. Nehéz, ha időhatárok közé vagy szorítva. És ez otthon sincs másképp. Nem szeretek váratni senkit. Mindig, mindent frissen készítek.

Ilyen tudás mellett nincs tervben egy Szabó Győző szakácskönyv?

– Nem csinálok szakácskönyvet. Nem leszek filmrendező, nem akarok színházigazgató lenni, sem rendező, nem akarok blogot vezetni, vagy gasztrobloggerkedni. Nem akartam étteremtulajdonos sem lenni, de így alakult.

Akkor mi volt az a pont, ami miatt mégis az étterem megnyitása mellett döntött?

– Mert meg akartam mutatni és bizonyítani, hogy képes vagyok rá. És nekem tetszik. Csinálhattam volna magyaros éttermet is, hiszen Szabolcsból, Nyírbátorból olyan ételeket hozhattam volna föl, amiről sokan még eddig nem is hallottak. De az túl könnyű lett volna! Olyat bárki tudna csinálni, de saját receptekkel vendéglátózni nagyobb feladat.