Pintér Timi egészen kislány kora óta gyakorolja a főzőtudományt. Egész kicsi volt, amikor először fakanalat ragadott, idővel pedig olyan jól fejlődött és halad előre, már voltak ételek, amiket a családja csak az ő keze által készítve kívánt elfogyasztani. A húszas évei elejétől vezet saját konyhát, amiket első perctől fogva a legváltozatosabb, a magyar konyhában még alig használt fűszerekkel szerelt fel. Számára a főzés igazán kikapcsolódás, és párjával, a humorista Ruha Romival egyik kedvenc időtöltésük. És mint a hétköznapjaik szinte minden perce, a konyhában töltött idő is tele van vidámsággal.
Hogyan és kitől tanultál meg főzni?
– Ezzel kapcsolatban egy nagyon kedves történetem van. Hárman vagyunk testvérek, és én vagyok a legidősebb. A tesóim még csak egy, illetve négyévesek voltak, én vigyáztam rájuk, amikor a szüleim dolgoztak, otthon voltunk, megéheztünk. Gondoltam egyet, hogy csinálok tejbe grízt. Elolvastam egy szakácskönyvben, hogyan kell készíteni, kiderült, hogy egyik alapanyag sincs otthon. Átmentem a szomszédba, kértem kölcsön tejet és búzadarát, így tudtam megfőzni, de annyit csináltam, hogy még a szüleimnek is jutott. (nevet) De ettől a pillanattól fogva, ha a hozzávalók a rendelkezésemre álltak, akkor bátran neki álltam. Én már korábban is figyeltem a nagymamámat és az anyukámat, amikor főzött, mindig is érdekelt a konyhai alkotás. De tulajdonképpen mindent később magamtól tanultam meg. Szerettem mindig az én szájízem szerint alakítani az ételeket. Például a brassói aprópecsenyém annyira ízlett a családnak, hogy azt mindig velem csináltatták meg.
Mikor jött el az az időszak, amikor már a saját konyhádat „uraltad”?
– Körülbelül 22-23 éves voltam. Már akkor a mai modern főzés szerint építettem fel a konyhámat, igyekeztem jó és változatos fűszereket használni. Az szüleim a hagyományos módon, a régi magyar ételeket főzték, én kezdtem hozzászoktatni őket más konyhák ételeihez. Nálam minden olyan fellelhető volt, amiket addig sokan még csak nem is ismertek. Volt egy családi vállalkozásunk, egy picike étterem, ahol kemencében sütöttünk és főztünk, ott tulajdonképpen én is rendszeresen főztem.
Mennyire fontos számodra az egészséges táplálkozás?
– Az énekeseknek különösen oda kell figyel arra is, hogy fellépés előtt mit esznek. Színpadi emberként pedig természetesen fontos a megjelenésre is ügyelni. Mindig is törekedtem arra, hogy megfelelően táplálkozzak. Nekem minimum egy órás fellépéseim vannak, a táncos lányokkal beállított koreográfiáink készülnek. Velük együtt mozgok, ez pedig csak úgy tud működni, ha az embernek megfelelő állóképessége van. Amellett, hogy az erőnlétre is figyelni kell, legalább annyira fontos az egészséges táplálkozás.
Neked mi a módszered? Kevesebbet eszel, de nem vonsz meg magadtól semmit, vagy épp ellenkezőleg, van, ami nem engedsz meg magadnak?
– Amit megkívánok, azt meg is szoktam enni. Természetesen az a nem mindegy, hogy milyen mennyiségben teszem, és a nap melyik szakaszában. Ha ez a korai órákra esik, még simán le lehet mozogni. A szervezet mindig jelzi, hogy mi hiányzik számára. Én ezt mindig figyelem, és eszerint próbálok étkezni. Szerencsére nem vagyok édesszájú, legalább erre nem kell ügyelnem.
Az elfoglaltságaid miatt milyen időnként tudsz fakanalat ragadni?
– Szerencsés helyzetben vagyok, mert a párom, nagyon jól és gyakran ő főz. Mi elég nagy társasági emberek vagyunk, sokan szeretnek hozzánk jönni a családból is. Ha az időnk engedi, összeülünk, ilyenkor hatalmasakat szoktunk főzni. De ezt gyakran tesszük kettesben is, rendkívül nagy összhangban vagyunk, abszolút úgy rakjuk össze az ételeket is, hogy mindenki a másik keze alá dolgozik.
Mit jelent számodra a főzés?
– Kikapcsolódást. Főleg ha a párommal főzök, mert rengeteget tudunk együtt nevetni, alapvetően is jó kedélyűek vagyunk. Mi sosem muszájból főzünk.
Milyen tervekkel vágtál neki a 2020-as évnek?
– Új évtized, új álmok. Nagy gőzzel vágtam neki és azt mondhatom igazán jól is indult! A Vadász dalomat vadász berkekben már sokan Vadász szózatként emlegetik. Szeretném, ha az idén hivatalosan is az lehetne. A dalhoz lassan megjelenik egy igazán különleges klip, amely a vadászok életét mutatja meg más megvilágításból. Megvalósult egy nagy álmom, lemezszerződést kötöttem a Trimedio csoporttal! Többet fogok feltűnni a Muzsika TV, Trimedio TV és a Zenebutik TV különböző műsoraiban, magazinokban. Dolgozom az új albumomon. Szeretném, ha az új dalok is éppúgy kedvencei lennének minden korosztálynak, mint a korábbiak.
Hogy telik egy napod?
– A párommal beszéltük, ha valaki látná, hogy reggeltől mi mit csinálnánk, nem hinné el, szeme-szája nem maradna szárazon. Mi már reggel úgy kelünk föl, hogy fülig ér a szánk. Mindketten nagyon jó kedélyű emberek vagyunk. Eléggé sűrűek a mindennapjaim, sosem unatkozom. Szeretem megtervezni a napomat, a párom sokat jön velem, de ez oda-vissza is igaz. Egymást támogatjuk mindenben. Szervezem a fellépéseiket, sokat próbálunk a táncosaimmal. Az edzéseket is rendszeresen beiktatom, és ami nagyon fontos még számunkra, hogy Tomival együtt ebédeljünk. Nem unatkozom. (nevet) De ezt én így szeretem. Megszoktam ezt a pörgést, és nincs olyan nap, hogy nincs mivel foglalkozni. Ha mégis lazább napom van, akkor mindig van mit folytatni az előző napokról. És a család is nagyon fontos számunkra. Nem utolsósorban a szövegírás, a stúdiózás is fontos elfoglaltság.
Szakmailag milyen álmod van, amit még szeretnél elérni?
– Tavaly volt egy álmom, hogy nagy zenei fesztiválon is felléphessek. Boldogan elmondhatom, sikerült, hiszen a debreceni Kampusz Fesztiválon részt vehettem. Rengetegen jöttek el a koncertemre, és elgondolkodtam azon, hogy mit akarhatok még ettől többet. Mégis azt mondom, zeneileg szeretnék tovább fejlődni, és egy nagyzenekaros, saját koncertre agyon vágyom. Azt kívánom magamnak, hogy szeressenek és a dalaimat is. Nagyon jó érzéssel tölt el, ha egy-egy alkalommal látom, ha velem együtt éneklik a dalaimat.
