Palócka Dorisz már kislányként szívesen tevékenykedett a konyhában. Édesanyjának és szorgalmasságának köszönhetően ma már semmilyen étel nem tud kifogni rajta. Mint mondja, a főzés kikapcsolja, és ha ideje engedi, akkor órákon át képes átadni magát a gasztronómiának. Az énekesnő néhány hónappal ezelőtt komoly stílusváltáson esett, a Recept&Rejtvény magazinnak elárulta, mi volt döntésének oka. Dorisz tele van tervekkel, és minden erejével azon dolgozik, hogy minél több emberhez eljussanak a dalai.
Mikor és kitől sajátítottad el a főzőtudományodat?
– Már gyermekkoromban, 10-11 évesen szerettem anyukám mellett sürögni a konyhában. Ő tanított meg sok mindenre, majd annyira megtetszett a főzés, hogy elkezdtem nézegetni az internetet, és magamat fejlesztettem tovább. Ehhez nagy segítség volt a meglévő alaptudásom.
Mit jelent számodra a főzés?
– Szeretek adni az ételeimmel. Mindig jó érzéssel tölt el, ha valakinek főzhetek. Magam miatt is szívesen állok a tűzhely mellé, de ilyenkor arra törekszem, hogy gyorsan valamit elkészítsek. Más a helyzet, ha valakinek ezzel örömet okozhatok, akkor sokkal több energiát, ötletet, változatosságot viszek bele az ételekbe. Anyukámnak, ha nincs ideje főzni, szívesen veszem le a terhet a válláról. Mindemellett pedig rendkívül kikapcsol. Ilyenkor bekapcsolom a zenét, relaxálok, közben énekelgetek és főzök. Az éneklés mellett elég fontos szerepet játszik az életemben a gasztronómia. Sütni is szeretek, nem vagyok különösebben édesszájú, de ha szükséges, azt is szívesen megcsinálom.
Milyen ételek állnak közel hozzád?
– Elsősorban a palóc, a magyaros ételek, de nincs olyan, amit nem ennék meg. Szinte mindent megkóstoltam már, amit lehetett, olyanokat is, amik sokaknál nem annyira népszerűek, főleg a sok külföldön töltött időm alatt. Az olasz konyha is nagy kedvencem, de szívesen fogyasztok tengergyümölcseiből készült finomságokat is. Mindenevő vagyok, mégis legtöbbször hazai ételeket főzök.
Mennyire vagy kísérletező típus? Követed a recepteket, vagy inkább a saját ízvilágod szerint igazítod?
– Jellemző a főzésemre, ha találok az interneten egy jó receptet, akkor valamit hozzá, vagy épp ellenkezőleg, elveszek belőle. Mindig magamra formálom, ami jobban tetszik, nem feltétlenül tartok be mindent lépésről lépésre.
Fontosak számodra a visszajelzések?
– Nem ez a szakmám, nem tanultam iskolában főzni. A húgom viszont vendéglátói végzettséggel rendelkezik, ő tisztában van jobban a dolgokkal, gyakran fejti ki a véleményét az elkészített ételeimmel kapcsolatban. Tőle szoktam negatív kritikát kapni, de természetesen, mint mindenkinek nekem is fontos a pozitív visszajelzés. Más, ha valaki szakirányú végzettséggel főz, mint aki háziasszonyként, hiszen más szemmel nézzük az ételeket. Anyukám mindig nagyon örül, ha besegítek a konyhán, a nagyszüleimnek is gyakran főzök, a párjaimnak sem volt soha problémája, sőt van, aki máig emlegeti az ízeket, amiket megalkottam. Mindenkinek, nekem is vannak persze rosszabb napok, amikor nem úgy sikerül, ahogy szerettem volna.
Hol szoktál vásárolni?
– Nem vagyok nagy vásárlós típus, mindig célirányosan szedem össze az alapanyagokat. Van, amikor a piacon vásárolok, de ez változó, gyakran megyek nagyobb bevásárlóközpontba is. A minőségre azonban mindig nagyon odafigyelek.
Mennyit időt szeretsz egy-egy étel elkészítésére fordítani?
– Imádok órákig pepecselni a konyhában, képes vagyok reggeltől estig ott állni. Anyukám szokott erre rácsodálkozni. Persze az más, amikor sokat jövök-megyek, idő hiányában törekszem az egyszerűbb receptek elkészítésére. Nem szeretek kapkodni, rám a precízség jellemző, mindent előre szépen fölvágok, csak ezután állok neki a főzésnek.
Gondolom, akkor karácsonykor kivetted a részed a főzésből. Mennyire ragaszkodtok a tradicionális ételekhez?
– Mint minden évben, most is a megszokott ételeket főztem meg. Ragaszkodunk a tradícióhoz, mindig készül halászlé, rántott ponty, ezeket soha nem hagyjuk ki. A libamáj is népszerű a családunkban, de ugyanúgy a töltött káposzta is megtalálható, a bejgli a mézeskalács mellett. Most felosztottuk a „munkát”, mindenki kivette a részét belőle. Viszont én nem tudok úgy főzni, ha valaki mellettem van. Szeretem egyedül csinálni, így inkább magamra vállalom. (nevet)
Maradt időd a pihenésre is decemberben, vagy sok volt az elfoglaltságod?
– Kevés, mert decemberben meghívást kaptam egy jótékonysági koncertre, melyre örömmel mondtam igent, szilveszterkor pedig a TV2-ben élő adásban hallhatott és láthatott a közönség. Kicsit húzós volt a december, de nem bánom, hiszen mindenem a zene.
Nemrég egy stílusváltáson estél át. Miért döntöttél így?
– Sokat gondolkodtam azon, mivel Nógrád megyében születtem, hogyan tudnám képviselni a palóc föld fővárosát, Balassagyarmatot. Másfél hónappal ezelőtt egy véletlennek köszönhetően találkoztam az interneten egy új márkával. Kiderült, hogy a létrehozóját én is ismerem, felvettük a kapcsolatot és együtt találtuk ki, nekem milyen ruha lenne megfelelő. Egyben ahhoz is hozzájárult, hogy viseljem a márka nevét, így lettem Palócka Dorisz, egyúttal a jövőben én képviselem majd a munkája gyümölcsét. Örültem, hogy nekem adta a nevet, mert már korábban is sokat töprengtem, agyaltam, mi illene ehhez a stílushoz. Tavaly el is készültek az első kézzel készült szettjeim, melyekben a fehér, a piros és a kék, azaz a palóc színek dominálnak, illetve egy kis madár motívum, ami viszi a dalaimnak a hírét.
Közel hat éven át dolgoztál Németországban, karriered miatt döntöttél úgy, hogy visszaköltözöl Magyarországra?
– Igen, mert sok nehézséget okozott, hogy nem voltam itthon. Ezért számos meghívásnak nem tudtam eleget tenni, mert nem maradt időm semmire. Ezért hoztam meg a döntésemet, most már újra itt élek, és azon dolgozom, hogy minél több helyen megjelenjek, számos tévés szereplésre kaptam meghívást. Remélem, hogy ezáltal sokan megismernek, főleg az új külsőmet. Az első nyilvános szereplésem így Radics Márk műsorában volt október végén. Talán általam mindenki kap egy kis hazaszeretet, és jól fogadják az átváltozásomat.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
– Kalyval a jövőben is megmarad a közös munka, újabb két dalt kaptam tőle. Sláger Tibó is készített nekem december egy nótát, és Rácz Aladárt is megemlíteném. Velük dolgozom, próbálom az elképzeléseimet megvalósítani. Tavasszal nagyon szeretném megjelentetni az önálló albumomat, de ennek pontos idejét egyelőre még nem tudom megmondani.
Hogy érzed, amióta visszaköltöztél Magyarországra, az elképzeléseid szerint alakul a karriered?
– Úgy érzem, minden a legnagyobb rendben van. Számos tévéfelvételen vettem részt, ahova csak lehetett, mindenhova elmentem. Ezek még mostanában kerültek adásba, sokkal több emberhez eljutnak a dalaim ezáltal. Pozitívak a visszajelzések a közönség részéről is, rendkívül jó eső érzés, amikor látom, hogy már kívülről éneklik a dalaimat.
