Peter Srámek nem vallja magát konyhatündérnek, ám annál jobban szereti a finom ételeket. Nem főz gyakran, de egy bográcsozásnak sosem mondana nemet. Az énekes a Recept&Rejtvény magazinnak elárulta, imádja az édességeket, karácsonykor is szívesen készített mézeskalácsot. Most új időszámítás kezdődött az életében, mert újra elkezdett edzeni, mert úgy érzi, ma már jobban oda kell figyelnie az étkezésre. Igaz, most szingli, de sosem unatkozik, hiszen bőven akad elfoglaltsága, ha épp nem színpadon áll, akkor a zenekarával dolgozik, sőt készül legújabb nagylemeze is.
– Milyen ételek állnak közel hozzád?
– Minden olyan finomság, amit édesanyám készít. Sosem voltam válogatós, mindig mindent szívesen elfogyasztok. Huszonegy évet éltem Szlovákiában, ott a tradicionális ételek közé tartozik a trapacska, ami juhtúróval és szalonnával nagy kedvencem. Szeretem nagyon a bográcsban készült gulyást is, és ha annyira nem is vagyok nagy szakács, ennek készítésében szívesen kiveszem a részem. Jó olyankor a hangulat, a szabadban vagyunk, kellemes időtöltés. Amióta Magyarországon vagyok, míg korábban nem szerettem, itt nagyon megkedveltem a csípős ételeket. Odáig jutottam, hogy majdnem mindent erősen fogyasztok, még a pizzára is szoktam tenni valamilyen formában paprikát vagy szószt.
– Hogyan emlékszel vissza a Szlovákiában töltött gyermekkorodra? Mennyire volt fontos szerepe a családodban a közös étkezéseknek?
– Nem tudom megmondani az okát, de valahogy nálunk ez nem különösebben volt szokás. Ugyan én nem így nőttem föl, de az biztos, ha már majd saját családom lesz, ezt mindenképpen szeretném bevezetni. Nálunk a közös vacsora főleg karácsonykor jellemző. Általában nem egy időpontban étkeztünk, vagy gyakran elvonultunk a saját szobánkba, és ott fogyasztottuk el. Talán azért alakult így, mert az én szüleimnél sem volt máshogy, és ezt hozták otthonról. Nem mondom, hogy nem hiányoltam, de minden szokás kérdése, és ez vált természetessé számomra.
– Ritkán adódik alkalmad hosszabb távra hazautazni a szüleidhez. Most karácsonykor pedig végre egy hetet tölthettél otthon. Hogy telt az ünnep?
– Nagyon nyugodt volt. Rengeteg finomságot főztünk és ettünk. Amit az is igazol, hogy sikerült három kilót híznom. (nevet) Imádok mézeskalácsot készíteni, legalább annyira, mint amennyire szeretem az édességeket. Ezúttal is én vállaltam magamra ezt a feladatot, persze anyukám is azért besegített. Jó hangulatban telt most is, bár bevallom őszintén, nem az a típus vagyok, aki túl sok időt szeret a konyhában tölteni. Azonban az étkező asztalnál, amikor már kész az étel, szívesebben ülök. Minden percet igyekeztünk közösen élvezni, sokat tévéztünk, jöttünk-mentünk a rokonokhoz, de így is volt egy-két nap nyugalom, semmittevés. Van egy kandúr cicám, vele is sokat játszottam, igazi rosszcsont.
– Esetleg a bevásárlásból is kivetted a részed?
– Természetesen, hiszen imádok a boltokban nézelődni. Szokás nálunk, anyukámmal indulunk bevásárló körútra, ilyenkor mindig átgondoljuk, mire van szükségünk a főzéshez, a sütéshez, és természetesen olyan dolgok is bekerülnek a kosárba, amit megkívánok. Jó érzéssel tölti el az embert, ha legalább karácsonykor minden van, ami a kedvére való.
– Hogyan tudod megoldani az étkezéseidet a hétköznapokban és a hétvégéken, amikor egyik fellépésről a másikra sietsz?
– Nem jól. Sajnos vannak napok, amikor lusta vagyok lemenni a boltba vásárolni. Szoktam rendelni, vagy elmegyek valahova ebédelni, de olyan sosincs, hogy éhezzek. Valamit biztosan találok otthon, amit el tudok fogyasztani. Az a legjobb, amikor édesanyám kijön hozzám, mert sosem megy úgy el, hogy ne gondoskodna jó pár napra előre az étkezésemről. Úgy főz, hogy néhány napig van mihez nyúlnom a hűtőben. Más a helyzet, péntek, szombat, vasárnap, amikor a fellépésekre megyek. Ilyenkor problémás az étkezés, mert ha korán indulunk, akkor előtte nem tudok enni, mert sosem reggelizem. Gyakran megkínálnak a fellépéseken, akkor eszem, ha mégsem, olyankor általában a benzinkutakon szoktam étkezni valamit. Szüksége lenne az embernek a normális ételekre, mert ha nem eszik normálisan, az csak a hízással jár. Mégis azt mondom, hogy az éhes énekes a legjobb énekes. (nevet)
– Miért?
– Így szokták mondani, de ezt a saját tapasztalataim alapján is bátran kijelenthetem. A színpadon én sokat mozgok, tele hassal viszont nem túl jó érzés, és nehézkes is. Pontosan emiatt közvetlenül a fellépés előtt nem eszem a helyszínen, még ha kínálnak sem. A kaja elnyomja az embert, elpilled, elnyomja, és már nem lehet úgy teljesíteni, ahogy azt szeretném.
– Mennyire kell odafigyelned az étkezésedre? Milyen típus vagy?
– Úgy gondolom, egészen huszonhárom éves koromig szerencsés alkat voltam. Az elmúlt három évben azonban már nem így gondolom. Észrevettem, és nem tudom mi az oka, de ha ránézek egy joghurtra, máris hízom. A testfelépítésem miatt nem lehet látni a súlyváltozást, mert vékonyak a lábaim, a karom, és nem nagy az arcom, viszont ha valami fel is jön rám, az biztosan a pocakomra megy. Ezért döntöttem úgy, hogy visszatérek az edzőterembe, most már újra sportolok, mert sajnos egy évet kihagytam. Fontos, hogy a színpadon hogyan néz ki az ember.
– Milyen terveid vannak a 2020-as évre?
– Ami biztos, hogy idén szeretnék egy új lemezt kiadni. Három évvel ezelőtt jelent meg az előző albumom, úgy gondolom, most már itt az ideje, és van annyi dal, ami betöltene egy CD-t. Ehhez majd szeretnék egy turnét is összehozni, de ott van a zenekarom, akikkel együtt dolgozom, velük is még több fellépést és koncertet szeretnék vállalni. Vannak olyan dolgok, amik jelenleg még nem publikusak, erről egyelőre nem tudok beszélni, de biztosan fognak örülni az rajongóim. Ha minden úgy fog sikerülni, ahogy azt szeretném, akkor ez egy nagyon jó év lesz.
– Elégedett vagy szakmailag az előző évvel?
– Igen, de azt gondolom, mindig lehet jobb és jobb. Persze lehetne rosszabb is. Inkább maradjon minden úgy, ahogy volt. Én annyit dolgoztam tavaly, hogy még a fele is soknak számít. Viszont ez az én életem, nem panaszkodom semmiért, jó volt.
– Mindenkit meglepett tavaly ősszel a hír, hogy úgy döntöttél a barátnőddel, külön utakon folytatjátok. Azóta mi a helyzet ezen a téren? Esetleg van-e újabb szerelem kilátásban?
– Pont emiatt hízok, mert nincs egy olyan lány az életemben, aki főzne nekem. (nevet) Szingli vagyok, egyedül élek. De bevallom őszintén, nem tudnék most senkivel sem úgy foglalkozni, ahogy az illene. Most a munkára szeretném az összes energiámat fordítani, ha pedig jön valaki, akkor nem vagyok ellene. Nem erőltetek semmit, mert most is boldog vagyok. De így is eléggé elfoglaltak a mindennapjaim, hiszen a hétköznapokon stúdióba járok, a zenekarommal foglalkozom, és most elkezdtem lovagolni is. Van bőven teendőm, és ha nem fellépésen vagyok, akkor magamra is jut elegendő idő.
