Komonyi Zsuzsi másfél év kihagyás utántért vissza a színpadra. Mióta megszületett kisfia, minden megváltozott azéletében. A gyermeknevelés mellett nem csak az éneklés okoz számára örömet,hanem a gasztronómia is. Mint mondja, rendkívül szerencsés helyzetben van,hiszen férje is szívesen ragad fakanalat, így ma már gyakorta hármasban, a kétéves Kolossal kiegészülve a főzés is fontos időtöltés számukra.

Kitől örökölted a tehetségedet és a főzés iránti szeretetedet?

– Szerencsém volt olyan szempontból, hogy a dédmamám, a nagymamám és az anyukám is nagyon jól főz. A konyha és az ételek szeretete éppen ezért már egészen kiskoromból jött. Édesanyám egy pörgős személyiség, szerette és szereti, ha pillanatok alatt mindent ő maga megcsinál. Időnként megengedte, hogy én is tevékenykedjek, de nem ez volt a jellemző. Felnőttként kezdett igazán érdekelni a gasztronómia, és akkor kértem meg anyukámat, hogy tanítson meg főzni, mert még bőven voltak hiányosságaim ezen a területen. Sokáig a mamahotelben éltem, őszintén szólva, nem voltam korábban rákényszerítve a konyhai munkákra.

Mikor jött el az a pont, amikor elkezdtél főzni, a saját konyhádat vezetni?

– Huszonnégy éves voltam, amikor elköltöztem otthonról. Eleinte csak az egyszerűbb és gyorsan elkészíthető, magyaros ételekhez nyúltam. Az éneklés miatt nagyon sokat utaztam, így hétvégére maradt leginkább idő, hogy főzőcskézzek. Amikor megismertem a férjem, ő volt az, aki teljesen belevont a gasztronómiába, amiben rendkívül otthonosan mozgott már akkor is. Miatta kezdett el érdekelni a főzés, együtt kezdtük el nézni a főzőműsorokat, így egyre inkább azon vettem észre magam, hogy már nem csak az egyszerű ételekre esik a választásom, hanem egy bonyolultabbat, vagy egy rutint igénylő ételhez is bátran nyúltam. Tulajdonképpen 2012-re datálom az időpontot, amikor mélyebben beleástam magam a főzésbe.

Számodra mit jelent a főzés?

– Szeretek főzni, és szeretem a kreativitásomat is kiélvezni benne. Igaz, például a tálalásomon van még mit javítanom. A férjem, a családtagjaim kivétel nélkül azt mondják, hogy jól főzök, van hozzá affinitásom. Azt szeretem a legjobban benne, hogy örömet tudok okozni vele. A végtermék, amit kreál az ember, egy örömforrás. Nálunk például a reggelik sokszor fontosabbak, mint az ebéd vagy akár a vacsora. Szeretjük közösen, a kisfiammal és a férjemmel megülni, elfogyasztani a sok finomságot. Reggelinél nálunk mindig minden van, egészen a rántottától kezdve felvágottig, de egy édesség is kerül időnként az asztalra. A kisfiam születése előtt is nagy jelentősége volt a közös reggeli étkezésnek, és most szeretnénk neki ezzel példát mutatni, hogy ő is ezt a szokást vigye majd tovább. Gyerekkoromban a vasárnapi ebéd szent és sérthetetlen volt, még apukámnak is, aki állandóan dolgozott. Anyukám nagyon jó szervezőkészséggel van megáldva, nála már gyakran 11 órakor készen van az ebéd, nem tudom, hogy csinálja, ezt még tanulnom kellene tőle. (nevet)

Hiszel az egészséges étkezés okozta jótékony hatásokban?

– Igen. Nálunk fehér cukor és fehér liszt nincs a konyhában. Nekünk ez nagyon fontos, ritkán vagyunk betegek, és én ezt annak tudom be, hogy odafigyelünk az étkezésre. Megtaláltuk azokat az alapanyagokat, ami a szervezetünkre jó hatással vannak. Nyilván mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy számára mi a megfelelő.

Mióta visszatértél a színpadra, nem unatkozol, bőven akad tennivalód a háztartás mellett. Mégis hogy tudod rendszeressé tenni a hétköznapokban a főzést?

– Nem tudnám megoldani, hogy minden nap főzzek. Általában erre minden másnap kerül sor. Igyekszem úgy összeválogatni az ételeket, hogy a nap bármely szakaszára megfelelő legyen. Hétvégén sűrűn előfordul, hogy a férjem segít, aki egyébként nagyon jól főz. Ilyen szempontból is óriási szerencsém van, mert alapjában véve nagy gourmet, szokott tanítani, és terelget a jó irányba. Mi szívesen megesszük a másnapos ételt is, ezért pedig törekszem arra, hogy két napra elegendő ételt készítsek.

Kisfiad még csak két éves, de mégis felfigyelt már arra, kíváncsi, hogy az édesanyja mit csinál a konyhában?

– Olyannyira, hogy amikor főzök, adnom kell neki egy tálat, kanalat, és úgy csinál, mintha valamit főzne. Van egy kis magasítója, arra mindig feláll, és nézi, hogy mit csinálok. Szeretné ő is kavarni az ételt, persze ezt még nem engedem meg neki, ehhez nagyon picike. Imitálja, amit tőlem és az apukájától lát. Én állandóan takarítok, mindig mindent azonnal el akarok pakolni, ő pedig ezt utánozza.

Nagyon szép a konyhád, és rendkívül praktikus az elrendezése. Ez a te stílusodat tükrözi?

– Picike, és minden vágyam, hogy szeretnék majd egyszer egy akkora konyhát, amiben konyhaszigetnek is lesz helye. Ahol elő lehet kényelmesen készíteni az ételeket, és nem kell tényleg mindig azonnal elpakolni, hogy legyen a következő munkafázisnak is helye. Most gyakorta használom ezért az étkezőasztalt, ami nem erre van kitalálva, de nincs más megoldás. Igyekeztünk praktikusan kialakítani a konyhánkat, de remélem lesz majd ettől nagyobb és még szebb is. Úgy gondolom, az emberek kedve gyakran azért megy el a főzéstől, mert nincsen elegendő területe. Egy főzőfülkében én sem biztos, hogy annyira szívesen tevékenykednék. A főzéshez tér és idő kell, és nem utolsó sorban kényelem, hogy minden a kezünkre álljon. Ha pedig ez nincs, akkor terhessé válik.

Másfél év kihagyás után tértél vissza a színpadra. Milyen volt az első alkalom, mit éreztél?

– Óriási izgalommal telt, mert olyan érzésem volt, mintha akkor kezdtem volna a szakmát. De ez is olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni. Előtte jártam énektanárhoz, gyakoroltam, újra felkészültem. Az első alkalommal remegtek a lábaim, sőt mai napig egy egészséges lámpalázam van, mielőtt felmegyek a színpadra. Szerintem ez kell ahhoz, hogy jól tudjon az ember teljesíteni.

Saját dalok is készültek, nem a megszokott Komonyi Zsuzsi produkciókat láthatjuk a jövőben…

– A menedzsmentemmel úgy döntöttünk, hogy ne csak feldolgozás dalokkal járjam az országot, hanem végre készüljenek saját slágereim is. Ragaszkodtam ahhoz, hogy a diszkó, a táncdal megmaradjon stílusban. Mégis muszáj volt egy modernebb köntösbe öltöztetni, mivel nem csak a 30 év fölötti korosztályt szeretném meghódítani. Fiatalítottunk a hangszerelésen, így más lesz, mint amit eddig megszokott tőlem a közönség. Sokszor megbélyegeztek már azzal, hogy mulatós énekesnő vagyok, de nem így van, hiszen táncdalokat énekelek. Szeretnénk ezen a vonalon maradni, mert ezt képviselem én. Nagyon izgatott vagyok, és nem bánom, hogy sok időmet lefoglalják a munkálatok. Kicsit izgulok, a közönség hogyan fogadja majd, mert tizennyolc éve vagyok a pályán, mégis most egy új korszak jön az életembe.

Nagy lendülettel vágtál bele a munkába, rengeteget dolgozol, és komoly terveid vannak.

– A most megjelenő kislemezhez leforgattunk egy videoklipet, amit hamarosan láthat a közönség is. Haladunk a munkával előre, és további terveink megvalósításán dolgozunk. Közben készülök a harmonikás Márióval egy közös duettre, melyhez mindenképpen szeretnénk klipet is, van elfoglaltság bőven. Az élet akkor szép, amikor zajlik. (nevet)

Vélemény, hozzászólás?