Istenes Lászlónak komoly változásokathozott az életébe, amikor egy évvel ezelőtt a Mokka műsorvezetője lett. Ámcsöppet sem bánja, mert a munkája kárpótolja mindenért. Nyolc évvel ezelőttdöntött úgy, hogy a kenyeret és a cukrot kiiktatja az étkezéséből. Az egészségaz egyik legfontosabb dolog a számára, ez is szükséges ahhoz, hogy a napi komolyterhelést jelentő munkáinak eleget tudjon tenni. A másik a sport, hiszenkisgyerek kora óta aktívan sportol.

Már egy éve láthatunk reggelente a Mokkában. A korai ébredés miatt milyen változást kellett eszközölnöd a mindennapjaidba?

– kezdem azzal, hogy minden nap négy órakor kelek. Teljesen más ritmust kellett kialakítanom az életemben az addig megszokotthoz képest. Minden reggel egy nagy pohár hideg vízzel indítom a napomat, majd ezt követi egy nagyon finom espresso machiato. 5 órakor indulok otthonról és menet közben az autóban egy banánt és egy müzli szeletet fogyasztok el. Már a stúdióban, de még az első megszólalás előtt megiszom a második kávémat. Bevallom őszintén, nagyon kávés vagyok, apukámtól örököltem. Gyerekkoromban a kávé illatára ébredtem, és az volt számomra a tökéletes édesség, ha egy kockacukrot átitatott kávéval. (nevet) Azóta sem tudok megválni tőle, így előfordul, hogy napi három-négy kávét is fogyasztok.

És mikor étkezel először?

– Adás után a TV2 büféjében szoktam általában egy nagyon finom tojásrántottát enni, kizárólag zöldséggel és egy frissen facsart narancslével. Minden nap ez a reggelim, de kenyeret egyáltalán nem fogyasztok. Ha mégis – nagyon ritkán – megesik, akkor is csak teljes kiőrlésűt. Sok-sok évvel ezelőtt kiiktattam az életemből a cukrot, a kenyeret, majdnem mindent, ami liszttel készül és majdnem teljesen a tejet is.

Ennek a döntésednek volt valamilyen különösebb oka?

– Nem, illetve de mégis. Egy időben úgy éreztem, hogy amikor kenyeret eszem puffadok, nehézkes vagyok, terheltnek éreztem a testemet. Akkor gondoltam arra, hogy ezt az érzést a kenyér okozhatja. Ekkor hagytam el a kenyeret és vele együtt a tejet is. Szóval kipróbáltam, hogy milyen nélkülük és bejött.

Amikor nyolc évvel ezelőtt ezt a változást meghoztad az életedben? Jobban érezted magad?

– Egyértelműen. Könnyedebbnek, fittebbnek és energikusabbnak éreztem magam. Az én esetemben ez nagyon fontos, hiszen jelenleg is aktívan, versenyszerűen sportolok. Az 1908 SZAC Budapest Egyesületben, az öregfiúkban és az oldboysban is játszom, ami heti két mérkőzést jelent nagypályán. Ez nem csak az én koromban jelent komoly megterhelést, de olyan szerencsés vagyok, hogy egyelőre jól bírom. Évtizedek óta nem változott a súlyom, ami nyilván köszönhető a genetikának, az étkezési szokásaimnak és a sportnak. Bevallom sok munkám van abban, ahogy kinézek.

Ezek szerint az étkezésedre is odafigyelsz…

– Igen, például hat óra után nem eszem, legfeljebb csak némi gyümölcsöt. Vacsorára is kizárólag könnyedebb ételeket fogyasztok, olyat, ami nem terheli a gyomromat. A sovány húsokat, a zöldségeket és a gyümölcsök kedvelem leginkább.

Az étkezéseidnek a nagy részét meg tudod oldani otthon?

– Sajnos nem, mert nagyon sokat vagyok úton. Négy munkahelyen kell helytállnom. Műsort vezetek a Mokkában és a Riposztban a TV2-ben, van egy műsorgyártó cégem, amivel műsorokat, filmeket készítünk, egy labdarúgó egyesület elnöke vagyok, emellett pedig Újpesten van egy hamarosan átadásra kerülő rendezvényközpont, amelynek az egyik vezető pozícióját töltöm be. Négy, nagy felelősséggel járó státusz, ahol sok embernek vagyok a vezetője. Ily módon hajnalban elindulok, és este 7-8 körül érek haza. Rapszodikus az életem, ennek megfelelően többnyire mindig máshol étkezem.

Gondolom ettől függetlenül megválogatod, hogy hol.

– Igen, ha megoldható ragaszkodom azokhoz a helyekhez, amiket már ismerek, nagyon fontos számomra, hogy mit eszem. Neveltetésemből adódóan leveses vagyok, emellé pedig többnyire húst salátával fogyasztok. De a töltött káposztát is imádom. (nevet)

Ha a gyermekkorodra gondolsz vissza, mennyire volt központi szerepe az étkezésnek a ti családotokban?

– Anyukám kora délutánig dolgozott, így mire apukám haza jött, addigra mindig volt főttétel. Édesanyám minden nap főzött, hétközben egyszerűbb, klasszikus ételeket, de isteni ízekkel. Anyukám annyira fantasztikusan főz, hogy a mai napig odáig vagyok a főztjéért. A családunkban az étkezés, az étel, az asztal a központi szerepet játszott, ebben nőttem fel. A vasárnapi ebéd pedig szent és nagyon hangulatos volt. Olyankor nagyon szépen megterítettünk.

Mit gondolsz, mennyire fontos, hogy a szülő már egészen kicsit kortól az égészséges étkezésre tanítsa a gyermekét?

– Nagyon fontos! De mint sok területen ebben a legjobb minta az, ahogy a szülő él. Hiszen a gyerek azt utánozza és másolja, rosszabb esetben éppen az ellenkezője történik, és azt mondja, úgy soha nem szeretne élni. Remélem, hogy nálunk az első működik.

Ahogy említetted, sok mindennel foglalkozol. Mindent a Mokkához kell igazítanod?

– Igen, a Mokka az origó, hiszen a műsor miatt, egészen pontosan a hajnali négyes kelés miatt az életmódomat kellett átalakítani. Alapjában véve éjszakai ember vagyok, így a Mokka előtt is későn fekvő voltam. Amikor a család már lepihent, akkor tudtam jókat alkotni és dolgozni. Most pedig a reggeli korán kelés miatt tíz óra körül muszáj lefeküdnöm és így is csak 5-6 órám van arra, hogy kipihenjem magam. Most már egy éve, hetente négy napon keresztül csinálom. Rend, alázat, tapasztalat és szakmai tudás nélkül egy ilyen sorozatot nem lehet csinálni.

Nagyon sok műsort vezettél már. A Mokka műsorvezetőjének lenni pedig nagyon komoly dolog. Korábban megfordult a fejedben, hogy szeretnél ott, reggelente a műsorvezetői székben ülni?

– Öt-nyolc év kihagyás ugyan volt a reggeli műsorok tekintetében az életemben, de egyáltalán nem idegen számomra ez a szerep. Több csatornán is vezettem ilyen típusú műsort. Viszont jó néhány éve kacérkodom gondolatban a Mokkával, és hívtam magamra ezt a lehetőséget. Boldog voltam, amikor felkért rá Kökény-Szalai Vivien. Jó időben talált meg ez a megbízás, mert azt gondolom, hogy erre a feladatra most lettem igazán érett. Egy ilyen műsorra az ember nem perceket és órákat készül, hanem évtizedeket. Ehhez kell egy jókora élet és szakmai tapasztalat, egy begyűjtött ismeretanyag, egy szakmai és emberi érettség, és erre minden tekintetben most vagyok kész.

Rengeteget dolgozol, keveset alszol. Gondolom előfordult, hogy elfáradsz.

– Nagy munkabírású ember vagyok, bírom a terhelés. De én is emberből vagyok, és el szoktam fáradni. Nagyon nagy segítség, hogy rendkívül jó szelepek vannak az életemben, és az egyik ilyen a sport. Akármennyire is fáradt vagyok, ha kimegyek a pályára, nekem az akkora felüdülés, hogy szinte azonnal újra tudnám kezdeni a hetet. A másik természetesen a családom, rengeteget nevetünk, mindig jó hangulat van nálunk, mindent vidáman közelítünk meg és mindig félig tele van a pohár. Ha van rá mód, akkor pedig természetesen próbálunk a feleségemmel is elcsenni néhány percet kettesben. De van néhány jó barátom, akikkel időnként elmegyek kicsit meccset nézni, iszogatni, ahol jól érezzük magunkat, nagyokat röhögünk ez megint egy másfajta kikapcsolódás.

Vélemény, hozzászólás?