Create a Joomla website with Joomla Templates. These Joomla Themes are reviewed and tested for optimal performance. High Quality, Premium Joomla Templates for Your Site
  • Artgroup
  • Mycosid
  • Pharmapress
  • Dimag
  • Pepita
  • Trimedio
  • Aranykapu Ingatlaniroda
  • kontaktradio
„A konyhaművészet ugyan olyan kreatív műfaj, mint a divat”

„A konyhaművészet ugyan olyan kreatív műfaj, mint a divat”

Lakatos Márk az igazi ínyenc

Magyarország egyik legismertebb stylistja, időnként meghökkent, határokat feszeget és mindig van valami új ötlete, amivel ki tudja fordítani a világot a négy sarkából. Olyan családban nőtt fel, ahol a nagyszülő mind közel álltak a vendéglátáshoz, számára a gasztronómia nem egy ismeretlen terep, sokkal inkább régi szenvedély, óriási szerelem. Saját nevével fémjelezve mit is álmodhatott volna meg, mint egy kolbászozót, amely pillanatok alatt az ízvadászok törzshelyévé vált.

- Mit jelent számodra az étel-adás, vagyis a vendéglátás?

- Az étel-adás egy nagyon szimbolikus dolog, a tűzhely körüli étkezés pedig az egyik legősibb kapcsolatteremtő, társasági aktusa az emberiségnek. Nem véletlen, hogy minden kultúrában központi helyen szerepel, mit, hogyan és miképp eszünk. A főzés rengeteg energiát ad, az ember ugyanis főz valami jót, a másik boldog lesz tőle és átadja magát az adott élménynek. A főzés, a vendéglátás egész egyszerűen isteni dolog. A gasztronómia pedig a kultúra egy apró szelete, ami velünk együtt, az emberi civilizációval változik.

- Nyílt titok, hogy nagyon jól tudsz főzni. De kitől tanultál?

- A nagymamáimtól lestem el a főzés tudományát. Persze nekem szerencsés helyzetem volt, hiszen mind a négy nagyszülőm a vendéglátásban találta meg a hivatását. Egyikőjük pecsenyesütőt üzemeltett Agárdon, míg a másik évtizedekig vezette a város egyik legkülönlegesebb helyét, a Bambi Presszót, ami még ma is működik. Ebben a miliőben nőttem fel, gyerekként láttam mennyire fontos az evés, hogy az asztal körül összejöjjön a család. Nálunk állandó összejövetelek voltak, születésnapok, névnapok óriási nagy bulik. A nagyapámnak még szőlője is volt, így a szüret élményét is korán megtapasztalhattam.

- Ha azt mondanám, hogy készíts el egy lábas szabolcsi töltött káposztát vagy egy jó pacalt, akkor nem ájulnál el?

- Dehogyis! Mivel a nagyapám szabolcsi, ezért a szabolcsi töltött káposzta receptjét, de még az erdélyi és a füstölt húsos savanyú káposztás változatot is jól ismerem. A nagyanyám egy családi eseményre legalább száz gombócot készített, persze mindig ott sertepertéltem mellette és tekertem a kis káposztákat. A nagyapám kedvenc fogása a pacal volt, amit olyan fantasztikus ízvilággal és minden részletre kiterjedő odafigyeléssel tudott elkészíteni, ami egyszerűen utánozhatatlan. Neki köszönhetően gyakran tisztítottam pacalt, aminek az a titka, hogy addig kell mosni, amíg hófehér nem lesz. A tavalyi Street Food Show-n egyébként pacalt főztünk, ezt az étel is olyan, mint amilyen én vagyok: megosztó.

- Azt mondják, hogy az évek alatt változik az ízlésünk. Mit tapasztaltál meg ebből a változásból?

- Rengeteget változtam, már nem eszem meg olyan dolgokat, amit pár évvel ezelőtt imádtam. Szerintem egyébként alapvetően fontos dolog, hogy az ember változzon, megújuljon, újjászülessen. Mint ahogy a sejtjeink is változnak és a körülöttünk lévő világ is állandó körforgásban van.

- Mi vonzott abban, hogy a világban a legdrágább helyektől a legegyszerűbb, legolcsóbb helyekig minden ételt megkóstolj?

- Mielőtt stylist lettem nagyon sokat dolgoztam a vendéglátásban és valahogy mindig az lebegett a szemem előtt, hogy a külföldi vendégeimnek gasztronómiai szempontból valami igazán különleges helyet tudjak ajánlani. A kíváncsiságomnak köszönhetően nagyon sok helyet ismertem meg, a világban rengeteg helyen ettem az utcán, de több csillagos éttermekben is. Engem sehol nem lehetne „zsákutcába” vinni.

- Mint a jó borászok te is sűrűn jársz „kóstolni”?

 

- Megpróbálok minél többet, sokat utazom most is. Az adott országnak igyekszem feltérképezni a kulináris helyeit. 

A cikk folytatása a Recept és Rejtvény 2017. januári számában olvasható.